Home
Hírek
Kiskunhalas Helytörténeti Olvasókönyv I-II.
1956 Kiskunhalason
Zsidósors Kiskunhalason
Vári Szabó István
Gyorsan, bátran, hűséggel
Kiskunhalasi városnéző séták
Halasi parasztverselők
Kerekegyházai reformátusok
Kunfehértó régen és ma
Egyéb publikációk
Linkek
|
1956 Kiskunhalason
 Cikkek és írások a város 1956-os eseményeiről
Füzetismertető: Kiskunhalas 1956-os eseményeinek taglalása az októberi eseményektől egészen a megtorlásokig. Számos egyedi történet, kezdve a sortűztől, az országban egyedülálló demokratikus választásokon át, a laktanyák katonaságának viselkedéséig. Nagy Szeder István kisgazda politikus, Reile Géza tanácselnök küzdelmei egymással és a forradalom problémáival. Plusz: pesterzsébeti szegények számára indított gyűjtőakció sikere és kudarca. Részletes és tényszerű feltárása egy vidéki város sorsának 1956-os forradalomban és szabadságharcban. 16 oldal, 16 kép, térkép
'56-ban Halason győzött a forradalom
"1956-ban Halason három napra beköszöntött a demokrácia. Az októberi végi események során az országban egyedülálló módon választásokat írtak ki, amelyet a Kisgazdapárt fölényesen megnyert. A forradalomnak két halálos áldozata volt, akik egy máig tisztázatlan sortűzben vesztették életüket, ám Nagy Szeder István kisgazda elnök közreműködésének köszönhetően a későbbiek során nem történt nagyobb vérontás. A részletekről Végső István történész beszélt a Tükörnek.
"Pesten kitört a forradalom" - a hírt október 24-én a vasutasok hozzák le Halasra, akik mintegy megerősítésként azonnal letépik sapkájukról a vörös csillagot. Igaz, felsőbb utasításra vissza is kell tenniük, de 25-ére már nem csak a vasutasok, hanem szinte az egész város változást akar: kisebb-nagyobb tüntetésekre kerül sor, a gyárakról eltüntetik a szovjet jelképeket, munkástanácsok alakulnak és sokan követelik, hogy a kommunisták "tűnjenek el". 26-án este hat óra körül a tüntetők a szovjet emlékművet akarják ledönteni, de Reile Géza tanácselnök "közbenjárására" először csak a vörös csillagot cserélik ki nemzeti lobogóra, ám ez a többségnek nem elég: kilenc órakor már nem áll az emlékmű." (Halasi Tükör 2005. október 19.)
Sortűz vagy lövöldözés? - Félévszázad után is kérdőjelek a kiskunhalasi 56-os eseményekben
"Gyöngyösi Papp Ida a tanácsháza sarka és a posta sarka között, az újságos bódé és a gyalogátkelő között halt meg. A vértócsát láttam is, mert napokig nem takarították el. Nem is könnyű eltüntetni" - mondta el egy adatközlő annak az eseménynek a kapcsán, ami a mai napig nem tisztázott városunk 20. századi történetében. Sokan sokféleképpen emlékeznek és hallottak az 1956. október 27-én este félhét körül történtekről. Ami biztos, hogy a városháza mellett a 61 éves Poloznyik Kálmán, és a 19 éves Gyöngyösi Papp Ida holtan maradt. Mi történt? Sortűz vagy lövöldözés volt? A katonaság, vagy provokáció okozta a tragédiát? Ki lőtt? Ki a felelős? Ezt szeretnénk felkutatni és kideríteni. A probléma felvázolása sem egyszerű, hiszen legtöbbször egymásnak teljesen ellentmondó adatokat és információkat mondanak el még a szemtanúk is.
Az 1990 után megjelent tudományos szakirodalom egyértelműen sortűznek titulálja az október 27-én lezajlott tragédiát. Ezt egy hivatalos katonai jelentésre hivatkozva állítják, amely így hangzik: Kiskunhalason a 7. tüzérezred katonái a főtéren egy gyülekező csoportot akartak feloszlatni, akik honvédeinket "magyartalannak" nevezték, majd le akarták szakítani Miklós (Gergely) alezredes váll-lapjait. Az alezredes intézkedésben elrendelte, hogy füstgyertyával és könnyfakasztó gránáttal kényszerítsék a csoport feloszlatását. Kevésbé konkrét állítások szerint két lövés hangzott el, melynek hatására az ott lévő járőralegységek sortüzet adtak le a levegőbe, a sortűz elhangzása után kettő fő halott maradt a téren…"
A hadsereg szótárában sortűznek minősül minden olyan katonai egység által parancsra leadott fegyverlövés, amely egy adott embertömeg szétoszlatását célozza. Az 1956-ban, a Duna-Tisza közén található magyar 3. honvéd hadtest parancsnoka október 24-én minden, az ebben a régióban állomásozó alakulatnak azt az utasítást adta ki, hogy "tömegoszlató sortűzzel" kell a békésen távozni nem akaró gyülekezéseket feloszlatni. Gyurkó Lajos vezérőrnagy - akit a kortársak csak önjelölt diktátornak címeztek - parancsát mindenhol betartották. A jelentések szerint a katonaság a településeken a levegőbe tüzelt, de a szétszaladó tömeg helyén szinte mindig maradt néhány sebesült vagy halott. Így a halasi esethez hasonló sortűz történt Baján, Kalocsán, Kecelen, Kecskeméten és Szabadszálláson is.
" (Halasi Tükör, 2006. február 22.)
Végső István, 1956 Kiskunhalason. Thorma János Múzeum, Halasi Múzeum Alapítvány, 2006.
Thorma János Múzeum füzetei 16.
16 p. : ill. ; 24 cm
ISSN 1416-1435
400 Ft
Tartalomjegyzék
Kapható:
Kiskunhalasi Thorma János Múzeum
Szerzőnél
Rendelhető
Aukció:
|