Kapható könyvek: Zsidósors Kiskunhalason, 1956 Kiskunhalason, Kiskunhalas Helytörténeti Olvasókönyve I-II., Vári Szabó István, "Gyorsan, bátran, hűséggel"

Oldaltérkép Fórum Impresszum

    Home

    Hírek

  Kiskunhalas    Helytörténeti    Olvasókönyv I-II.

1956 Kiskunhalason

    Zsidósors Kiskunhalason

    Vári Szabó István

Gyorsan, bátran, hűséggel

Kiskunhalasi városnéző séták

Halasi parasztverselők

Kerekegyházai reformátusok

Kunfehértó régen és ma

Egyéb publikációk

    Linkek


   
1956

Kiskunhalason




Kunfehértó régen és ma


Idézetek a Kunfehértó régen és ma című könyvből valamint tudosítások a kiadványról

Idézetek a könyvből:

"A szépen gyarapodó pusztáról még közkedvelt halasi szólás-mondás is született. Nagy Czirok László a 20. század elején gyűjtötte a következőt: „Útba ejtette, mint Péter Imre Fehértót, mikor Jászberénybe indult.” Ez a következő érdekességet takarta Péter Imre (1765-1839) kiskun kerületi esküdt kapcsán: „Mint districtus esküdtnek gyakran meg kellett jelennie a kerületi gyűléseken Jászberényben. Kocsin kellett utaznia odáig. De mint nagy vadász és halász, fehértó-pusztai birtokát, mely ellenkező irányban volt, ilyenkor mindig útba ejtette, s ott öreg kocsisával egész nap picéztek. Az egész város mulatott rajta, hogy mindig ellenkező irányba indult Jászberénybe. Azóta, ha valaki ellenkező irányba indul a célpont felé, ma is így jellemzik: Útba ejtette, mint Péter Imre Fehértót, mikor Jászberénybe indult.”

"Hatnapos tanyabejárást tartottak 1932-ben a kiskunhalasi elöljárók, hogy információkhoz jussanak a külterületen zajló ügyekről. Ezalatt Fehértóra is eljutottak a városi előkelőségek, és itt nagyon jó tapasztalatokat szereztek: „Ott van Gyenizse Imre szemet vidító faiskolája Fehértón. Könyvekből tanulta, és képezte magát a gyümölcstermesztésben és sokat haladt, annyira, hogy ma már tökéletes kertész és maga a kertészeti főfelügyelő Diera Benő állapította meg, hogy bármelyik kertészeti tanintézetinek díszére válhatna ez a szép gyümölcsös. (…) Fehértón, Vármegyehatáron vannak a legszebb gyümölcsösök, csemegeszőlők, amelyek mind kiváló exportcikkek. Ugyancsak a Vármegyehatáron van a halasi csodacseresznyék telepe is.”" "A harmincas és negyvenes években állandó újságtéma volt Fehértó. „Egyetlen egy alföldi várost sem áldott meg a jó Isten annyi üdülőhellyel, mint a kiskunok ősi városát, Halast. Benn a városban találjuk Natkai szigetet, a város szélén a Sóstót, 12 kilométernyire a belterülettől városunk egyik szívügyét Fehértót. (…) Fehértó mindig érdekelt. Ezért egyik napon tarisznyáztam és elindultam megtapasztalni, mi igaz a városban keringő hírekből? Milyen az út? Vonaton mentem, mert ami biztos az biztos. Leszállva a kis állomáson, megilletődve léptem az útra. Riporter szemem kutatta az utat, de nem találtam rossznak, sőt megállapítottam, hogy teljesen kifogástalan. A kabinok és a vendéglő. Első utam a vendéglőhöz vezetett, hogy egy jégbehűtött sörrel lehűtsem belsőmet mielőtt a külsőmet a tó hűs vizével öblíteném le. A part egyik bokrát kineveztem kabinnak, ahol levetkőztem és óvatos léptekkel ballagtam a víz felé. Már jó a közepén jártam a tónak, hínárt nem találtam. Végre én eluntam a keresést és feledve minden rosszakaratú pletykát, önfeledtem élveztem Fehértónak üdítő, tiszta vízét.”"    


"Kunfehértó elmúlt 60 éves múltja mellett fontos megismerni a pusztai és tanyai élet történéseit is. Ezek nélkül kevésbé érthetőek meg azok a folyamatok, amik a mai napig hatnak a község életére. A régmúlt időkben is laktak itt emberek, népek, és ez kitörölhetetlen tény, ami egyben megerősítheti a mostani fehértóiak hitét, hogy érdemes életüket a községhez kötni. 1945 előtt már volt itt vasút, posta, strand, tanyai iskolák, mintakertészetek több mint kétszáz tanya. Fehértó pusztán ezernégyszáz főnél is több ember élt, dolgozott, családot alapított és teremtett jövőt a következő generációknak. Viszont a mai napig ható, legerőteljesebb gazdasági-társadalmi változások 1952-től indultak meg. A termelőszövetkezetek, az állami gazdasági egységek, a strand- és infrastrukturális fejlesztések alapvetően meghatározzák a mostani község arculatát. Érdekes tanulság, hogy nem csak a város, Kiskunhalas tudott munkát adni, hanem sok más vidékről érkezett ember itt lelte meg lehetőségeit. Kunfehértón voltak olyan munkalehetőségek, amik megalapozták sokak későbbi életét. Nem csupán egy nagy település, hanem egy kisebb is vonzerővel bírt. Persze azt se feledjük, hogy az ún. modernizációs törekvések, a „központosítás” következtében az egykori tanyavilág elpusztult. Ám a pozitívumok kapcsán láthatjuk, hogy a kunfehértói nép mennyire dolgos volt. A társadalmi munkákra, építkezésekre, a mai napig szívesen gondol vissza. Valami újat kezdtek el építeni a homokon, ami az ő alkotásuk lett. Főként az idősek számára szívmelengető, hogy egy település született meg a kezük munkája nyomán. A rendszerváltás utáni évek problémáira is számos jó kezdeményezéssel tudott válaszolni a község és az itteniek. A tó- és fürdőélet újjáélesztése, valamint a nagyvállalatok szétesése utáni munkahelyteremtő folyamatok megtartóerőnek bizonyultak. Kunfehértó jövője számos tervet tartalmaz. Hogy melyik irányba indulnak, és mit valósítanak meg, az a lakosságtól, a község vezetésétől és a magyar közéleti állapotoktól is függ. Termálvíz-uszoda, csatornázás, kerékpárutak, tófürdő-fejlesztések, ivóvízminőség javítás, természeti értékek vonzereje, turisztikai szolgáltatások növelése és munkahelyteremtés lehetnek azok az utak, amelyek a következő évek és évtizedek feladatai közé tartozhatnak."

   

Sajtó:

"Vannak-e olyan ötletei, kutatása, amely már előre vetíti a most készülő könyv folytatásának lehetőségét? A kutatás mindenképpen folytatásra ítélt. Több adatot, sok levéltári, könyvtári anyagot gyűjtöttem össze, mint amennyi a könyvbe beleférne. Ezeknek a feldolgozása 1-2 évet venne igénybe, de nem szeretném parlagon hagyni a rengeteg kutatómunkát. Adatközlésekkel, egyéb forrásokkal kiegészítve mindenképpen egy nagyobb tudományos monográfia-kiadvány irányába is el kell majd indulni. Ehhez persze a kunfehértói önkormányzat további pozitív hozzáállására is szükség lesz. A folytatás lehetőségei adottak. A település nem fejlődött volna ilyen dinamikusan, ha a tófürdő mellett nincsenek itt a Tsz-ek és Állami Gazdaságok, majd ezek utódjai vállalkozások formájában. Ezek cégtörténete igen érdekes lenyomata nem csak a szocialista kori gazdaságtörténetnek, hanem a rendszerváltás utáni folyamatoknak is. Nem beszélve arról, hogy 1952 előtt is volt itt élet, ha nem is ilyen mértékű, de a tó környéke sohasem volt egy elhagyatott terület. A fürdőélet mellett gazdálkodás is folyt itt, aminek egy alapos feltárása még várat magára. Fehértó puszta története legalább olyan érdekes, mint a mostani településé. Őskori, ókori, népvándorlás-, honfoglalás kori és egyéb leletek és kincsek is fontos példái annak, hogy Fehértó és környéke szinte mindig ember által lakott terület volt." (Kunfehértói Kalauz, 2012. augusztus)

"Mi a legkülönösebb, legérdekesebb és mi a legszebb, legkedvesebb tapasztalata a települést érintő munkája során? Azt gondolom, hogy talán, az írásom révén sikerül majd rádöbbenteni az ott élőket vagy azokat, akik érdeklődnek a község iránt, hogy nem feltétlenül 1952-től indult el az élet azon a területen. A szocializmus kora mindenképpen a modernizálódást hozta el, a tsz-falu megszületését, amely most magja Kunfehértónak. Ám az 1945 előtti kort sem szabad lebecsülni. Csak ezt hallani manapság is, hogy 1952 előtt nem volt semmi Fehértón, állt 2-3 tanya és ennyi. Ez nem igaz! 1941-ben 1457 ember lakott Fehértó-pusztán, ma a községben 2000 fő él. Vagyis nem igaz, hogy néptelen volt a terület! 1945 előtt volt két tanyai elemi iskolája (mintegy 200 tanulóval), vasútállomása (1903), postaügynöksége, kiépülő fürdőstrandja, kertészete, magkísérleti telepe, mezőgazdasági iskolája, hal-, vad-, nád- erdőgazdálkodása! Nagy vadászatokat rendeztek itt a halasi birtokosok és polgárok. 1925-től autóbuszjárat indult Fehértóra. 1927-ben Halastól Fehértó-állomásig kőburkolatú lett út. 1929-ben már 15.466 fős volt az utasforgalom Fehértó vasútállomásnál. 1930. július 6-án adták át a kabinokkal kiépített fürdőt. Néhány villa is épült ide. 1932-ben már 222 középület és tanya állt Fehértó pusztán. Mintagyümölcsösét 1937-ben József főherceg is meglátogatta. Erdeibe és vizeihez a korszak kiemelkedő tudósai jártak kutatni. Nem volt egy elhagyatott, elhanyagolt puszta. Ez mindenképpen tanulságos volt, a kunfehértói tanulmányok lebecsülték az 1952 előtti időt, ez súlyos mulasztása volt az eddigi helytörténetírásnak. És akkor kicsit az elmúlt 60 évről. Érdekes tanulság, hogy nem csak a város, Kiskunhalas tudott munkát adni, hanem sok halai itt lelte meg lehetőségeit. Itt volt olyan állami gazdaság, tsz, vagy egyéb munkalehetőség, ami meglapozta későbbi életét. Nem csak a nagy település, hanem egy kisebb is vonzerővel bírt. Persze a keserűség, az ebben, hogy a „központosítás” következtében az egykori tanyavilág elpusztult. Ami a legkedvesebb tapasztalatok közé tartozik, hogy a kunfehértói nép mennyire dolgos volt. A társadalmi munkákra, építkezésekre, a mai napig szívesen gondol vissza. Valami újat kezdtek el a homokon építeni, ami az ő alkotásuk eredménye. Főként az idősek számára szívmelengető ez, hogy egy település született meg a kezük munkája nyomán. Az érdekességek kapcsán érdemel még említést a virginiai holdruta. Hogyan, miként került ide, és miért csak ezen a tenyérnyi helyen él, a biológusok számára mai napig rejtély." (Halasi Tükör, 2012. szeptember)

"Könyvbemutató volt tegnap délután a kunfehértói Falunapon. A "Kunfehértó régen és ma" című könyv az egykori pusztarész, külterület majd község teljes történetét feldolgozza, és e mellett mai hasznos információk is megtalálhatóak a településsel kapcsolatban. A 192 oldalon, 200 képpel, térképpel, ábrával illusztrált könyvet Végső István helytörténész írta, Szakál Aurél múzeumigazgató szerkesztette. A kiadvány hozzáférhető a községi önkormányzatnál illetve az ottani művelődési házban." (Halasmedia.hu, 2013. május 20.)

Végső István, Kunfehértó régen és ma. Kunfehértó Község Önkormányzata, Kunfehértó, 2013.
192 p.
ISBN 978-963-08-6482-4
1500 Ft

Tartalomjegyzék

Kapható:
Kunfehértói Művelődési Ház


Design by bfabry.