Sok városnak voltak városalapító nagyjai, olyan személyek, akik tevékenysége nagyban hozzájárult az adott település felvirágoztatásához. Nos, ilyen ember volt Vári Szabó, Kiskunhalas első polgármestere, aki 1872 és 1903 között, egy kétéves megszakítással 29 éven át volt a város első embere. Beiktatása 1872. november 20-án, éppen 136 éve történt. A kis füzet bemutatóján Komáromi Szilárd elmondta, hogy Vári Szabó Kiskunhalason született 1827-ben. Elemi iskoláit Halason kezdte, majd a Kecskeméten folytatta, ezt követően pedig az 1830-as évek végétől Pozsonyban jogot tanult. A reformkori Pozsony mély hatással volt az ifjú jurátusra. Valószínűleg sűrűn látogatta a reformkori nemzeti ébredés egyik legfőbb fórumát, az ország ügyeit megtárgyaló diéta viharos szónoklatoktól forró üléseit is. A politika iránti érdeklődése és hitvallása ezekben az években alakult ki, így természetes volt számára, hogy az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc ideje alatt nemzetőrként szolgált Kossuth seregében.

A szabadságharc utolsó stádiumában élete kockáztatásával vitte Kossuth személyes üzenetét Erdélybe Bem tábornoknak. Kapitányként érte a szabadságharc bukása, majd közlegénnyé fokozták le, és mint sok más társát, újra besorozták az osztrák hadseregbe. Az itáliai katonáskodás megalázó körülményeiből 1851-ben 600 pengőforint válságdíj ellenében szabadult. Vári Szabó további életpályája már Kiskunhalas szolgálatában telt.

Ezt a több mint fél évszázados időszakot már Végső István tárta fel. Mint elmondta, Vári Szabó 1857-től városi jegyző, majd főjegyző, a kiegyezést követően pedig, 1867-től a Jászkun kerület táblabírája lett. 1872-ben a Kiskunság megszűnt, mint közigazgatási egység, és Kiskunhalast is besorolták a vármegye rendszerbe. Ekkor a város rendezett tanácsú státuszt kapott, és lakosainak polgármestert kellett választani. Vári Szabó a város első polgármestere lett, aki mindmáig meghatározó nyomot hagyott Kiskunhalas arculatán. A három évtizedes városvezetői tevékenysége alatt a sáros, poros és elmaradott, falusias kisvárosból egy modern agártelepülés nőtt ki. Az ő lobbizásának is köszönhető, hogy a Budapest-Zimonyi vasútvonal a városon keresztülhaladt (1882), 1888-ban a településünket bekapcsolták a telefonhálózatba, Kiskunhalas első jelentős pénzintézetének, a Takarékpénztárnak ő volt az egyik alapítója (1873) és három évtizeden át elnöke.

Kiskunhalas kulturális fellendülése is sokat köszönhet neki. Támogatta az első nyilvános szobor emlékmű elkészítését, amely ma Csipkeház előterében található és Erzsébet királynét ábrázolja. Az ő ideje alatt jelent meg az első nyomda (1881), az első hetilap (Halasi Újság, 1882). Ekkor kaptak a halasi utcák regisztrált neveket is (1898), és az új főutcát, amely a modern kori fejlődés egyik jelképéhez, a vasúthoz vezetett, a reformkor szellemi vezéréről, Kossuth Lajosról nevezték el. Vári Szabó István élete végéig kitartott 1848/49 szellemisége mellett. Évtizedeket át a Függetlenségi Párt helyi vezetője volt, és utolsó közszereplése is ennek az eszmekörnek szellemében zajlott. 1902 őszén emlékbeszédet mondott Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján. 1903-ban Nagy Mór ellenében már nem választották ismét polgármesterré.Ezt követően, hosszú betegeskedés után, 79 éves korában, 1906 szeptember 25-én érte a halál. Sírja a régi református sírkertben található.

Vári Szabó István polgármesteri működéséhez természetesen sok más esemény is köthető. Többek között 1887-ben az iparos tanonc képzés iskolaszerű beindítása is. A tanoncképző mai jogutódja pedig éppen az a szakképző intézmény, amely mára a megye második legnagyobb szakiskolája lett, és amely ma már az ő nevét viseli.(www.halas.hu)

Fókuszban Vári Szabó

"Végső István kiskunhalasi történész ismertetőjéből megtudhatjuk, ki is volt valójában az új név adója. Dr. Vári Szabó István Kiskunhalason született 1827-ben. Édesapja dr. Vári Szabó István seborvos, édesanyja Thorma Julianna. Iskoláit Kiskunhalason kezdte, majd Kecskeméten és Pozsonyban végezte a jogi egyetemet. Joggyakornokoskodott 1848. június 6-ig Pozsonyban és Pesten, majd a hadbírói pályára lépett. A hadnagyi tiszti rangot alighogy magkapta, kitört a szabadságharc. 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot végig harcolta, Kossuth Lajos futára volt. Századosi rangban érte a fegyverletétel. Világos után besorozták osztrák közlegénynek. Hivatali pályáját 1852-ben kezdte meg Kiskunhalason. Volt városi aljegyző, árvaszéki jogtudós, megyei tiszti ügyész, közjegyző, városi törvényszéki elnök, főjegyző is. Két ízben választották meg polgármesternek:1872 és 1891, majd 1893 és 1903 között. Vári Szabó István a közügyek terén szerzett érdemeiért 1900-ban megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Négy éven át a református egyház főgondnoka volt. 1906. szeptember 25-én halt meg, sírja a régi református temetőben van.

Dr. Vári Szabó István, mint ember, közéleti személyiség, szabadságharc századosa példamutató életet élt egész életében. Erkölcsös, a kortársak szerint: puritán életet élő, takarékos ember volt. Példaképe sok halasi polgárnak. Oktatás területén polgármesterként, elősegítette az intézmények létrejöttét, és a város anyagi lehetőségeihez mérten támogatta azokat. A dualizmusban az ő idején a mai korszakra is jellemző városi iskolarendszer épült ki. Külön, kiemelten foglalkozott a szakoktatással, és az iparosság tanítatásával. Az 1887-ben alakult iparos tanonciskola iskolaszékének elnöke lett, mellyel kifejezte mély gondviselését a város iparosságának, munkás rétegének oktatása iránt.

Ő terjesztette elő 1883-ban, dr. Babó Mihállyal együtt, a képviselőtestület elé az iparostanonc iskola létrehozásának fontosságát és javaslatát! Így gyakorlatilag ő a mai Garbai Sándor Szakközépiskola alapítója.

Felkarolta és támogatta a tehetséges fiatalokat (pl.: Thorma János festőművész). Polgármesteri tevékenysége és munkássága alatt egyértelműen kiteljesedett és fellendült a helyi kulturális élet, amelynek révén azok az intézmények, szervezetek és a későbbi közéletet is meghatározó szerveződések jöttek létre, melyek alapvetően meghatározták a város 19-20. századi arculatát.

Többek között az első helyi újság (Halasi Újság) megalapítása az ő idején történt, épp úgy mint az első színházként használható nagyterem megnyitása. Megteremtette azt a kulturális és ipari környezetet, amelyben Dékáni Árpád 1902-ben elindította világhódító útjára a Halasi Csipkét. Lobbizott a vasút, a távbeszélő- és a postahálózat kiépüléséért. Rengeteg építkezés (közintézmények, bérházak, utak, járdák, utcák stb.) révén a kialakuló munkás rétegnek megélhetést adott. A város képének, utcahálózatának mai arculata gyakorlatilag az ő polgármestersége alatt alakult ki.

Nagy Czirok László néprajzkutató anekdotagyűjtéseiből ismerjük jellemét, remek tekintélyt parancsoló termetét: „Aradon 1890-ben, az aradi vértanúk leleplezésekor, egy csanádi sváb megpillantván Vári halasi polgármester díszmagyarruhás fejedelmi alakját, így szólt a fiához: „Schau Francel, dort ist der König!” (Nézd Feri, ott a király!)”